2008 folyamán méréseket végeztünk a hazai peer-to-peer fájlcserélő hálózatokon. A mérések célja az volt, hogy a legális csatornákével összevethető képet kapjunk a magyar kulturális feketepiacokról.
Egy évvel később elkészült a filmek feketepiaci forgalmát és a moziforgalmazás jellegzetességeit összevető tanulmányunk. A tanulmány első része a Szociológiai Szemle 20(3) számában jelent meg.
A teljes tanulmány innen letölthető (1. rész, 2. rész), a kivonat alább olvasható.
Bodó Balázs, Lakatos Zoltán: A filmek online feketepiaca és a moziforgalmazás – Kulturális alkotások magyarországi online kalózközönségének empirikus vizsgálata
2009. november
Kutatásunkkal a magyar filmdisztribúció két meghatározó szegmense, a moziforgalmazás és az online kalózkodás közötti összefüggések feltárására tettünk kísérletet. Elemzésünk középpontjába a helyettesítő és a hiányvezérelt kalózkeresletet helyeztük. A kutatást komoly informatikai erőforrásokat igénylő adatgyűjtést előzte meg a legfontosabb magyarországi torrent trackerek forgalmának egyedi tranzakciók szintjén történő követésével. A közvetlen megfigyelésből származó adatbázisokat összekapcsoltuk a magyar moziforgalmazás filmek és mozik bontásában beszerezhető adataival. A vizsgálat a magyar filmpiac más legális szektoraira is kiterjeszthető, amennyiben az iparág szereplőitől sikerül megszereznünk az otthoni videók forgalmának részletes statisztikáit.
Ugyan a kutatás célja a helyettesítés és a hiányparadigma relatív súlyának meghatározása volt, a kapott eredmények ennél jóval mélyebb és izgalmasabb következtetések levonására, valamint további kutatási hipotézisek meghatározására is alkalmasak. Vizsgálatunk három fő szemponttal járul hozzá a kulturális alkotások feketepiacainak kutatásához:
- Kínálati dimenzió: a téma szakirodalmában egyedülálló módon számos olyan, korábban empirikusan nem vizsgált mechanizmust sikerült feltárnunk, amely befolyásolja azt, hogy milyen kulturális alkotások bukkannak fel a p2p feketepiacokon.
- Keresleti dimenzió: a p2p feketepiaci keresletet elhelyeztük a helyettesítés/hiány dichotómiában, ugyanakkor ki is léptünk ebből a dichotómiából, és a feketepiaci kereslet műfaji szerkezetével kapcsolatos állításokat is megfogalmaztunk.
- A feketepiaci közönség tartalomfogyasztási sajátosságait el tudtuk határolni a legális csatornák közönségének szokásaitól.
Ezek az eredmények nemcsak a p2p hálózatok mint alternatív kulturális piactér fejlődésének mechanizmusaiba engednek betekintést, hanem új megvilágításba helyezik a fájlcserélő közösségekben résztvevők identitásának, valamint kulturális fogyasztásuk beágyazottságának kérdéseit is.
A filmek p2p kínálata
Számos bizonyítékát találtuk annak, hogy a p2p feketepiacok erősebb hiánypótló, mint (legális fogyasztást) helyettesítő szerepet töltenek be. A megfigyelt három fájlcserélő trackeren cirkuláló filmek döntő többségét (háromnegyedét) csak nagyon régen vagy soha nem vetítették moziban.
A p2p hálózatokon elérhető tartalmak kínálatát a mozis infrastruktúra oldaláról befolyásoló tényezők hatása markánsan különbözik attól függően, hogy egy film terjesztési ciklusának éppen mely pontján tart. Lényeges eltéréseket találtunk a mozikban játszott és a mozikból „kikerült” (csak DVD-n vagy tévében hozzáférhető) alkotások p2p kínálatának okai között. A mozikban éppen játszott filmek online kalózkínálata erősen marketingvezérelt: a forgalmazótól komolyabb promócióban részesülő alkotások sokkal könnyebben kikerülnek a fájlcserélő hálózatokra, mint a kisebb marketingbüdzséjű filmek. Ezzel szemben a moziműsorról lekerült filmek között éppen a gyengébb marketinggel támogatott, kisebb kópiaszámmal játszott alkotások jelennek meg nagyobb eséllyel a feketepiacon.
Ez utóbbi jelenséggel függ össze, hogy egyes rétegműfajokba sorolható filmek p2p elérhetősége akkor ugrik meg, amikor mozikban már nem játsszák őket. A kommersz műfajoknál ez éppen fordítva van. A rétegműfajok esetében a fájlcserélő hálózatok archívum-funkciót töltenek be.
A p2p feketepiaci kereslet
A fájlcserélők filmkeresletét (a különböző alkotásokból letöltött mennyiséget) két szempontból is vizsgáltuk. Egyrészt kíváncsiak voltunk arra, hogy a p2p kereslet mennyiben magyarázható a mozis forgalmazás sajátosságaival. Másrészt az egyedi fájlcserélők „letöltési kosarát” elemezve feltártuk a kereslet műfaji szerkezetét.
Az éppen műsoron lévő filmek esetében a moziforgalmazás jellemzői sokkal kisebb mértékben magyarázzák a letöltött mennyiséget, mint azt, hogy mi kerül ki a fájlcserélő hálózatokra. A marketing-erőforrások hatása ezzel együtt ebben a nézetben is szignifikáns, vagyis a nagy közönségfilmekből nagyobb mennyiséget töltenek le mindaddig, amíg a mozik műsorán vannak ― sőt még utána is, bár a premiertől távolodva csökken a letöltött mennyiség.
Míg a filmforgalmazás jellemzői felől nézve számos jelét találtuk annak, hogy a legális piacok kínálata ― az alkotások életciklusa szerint eltérő mértékű ― hatással van a tartalmak online feketepiaci keresletére, addig a p2p kereslet műfaji szerkezete a fájlcserélők tartalomfogyasztási szokásainak magas szabadságfokát igazolja. A letöltési szokások egyik legfontosabb jellemzője, hogy a többség szinte mindenféle műfajból letölt, ezért a mozis kínálat tartalmi tagolódású szerkezete a fájlcserélők között még csak nyomokban sem fedezhető fel. Nem arról van szó, hogy a fájlcserélőknek ne volnának tartalmi preferenciái; hanem arról, hogy az online kalózpiac nemcsak lehetővé teszi, hanem ténylegesen hozzá is járul a kulturális fogyasztás kiágyazódásához a korábban kialakult egyéni lojalitások viszonylag koherens rendszeréből. A kiágyazódás eredményeként kialakuló tartalomfogyasztás legfontosabb jellemzője a kísérletezés és a nomadizálódás. Ezt a megfigyelést, és a kereslet hiánypótló jellegét támasztja alá az a tény is, hogy a megfigyelt fájlcserélők között jóval nagyobb súlyt képviselnek azok, akik kizárólag mozikban nem megnézhető filmeket töltöttek le, mint azok, akik csak a mozikban játszott filmeket, továbbá 10 fájlcserélőből 9 töltött le a moziban nem játszott filmeket.
A feketepiaci közönség tartalomfogyasztása
A filmek online kalózpiacának áttekintett jellemzői, a produkciók p2p körforgásának feltárt mechanizmusai alapján a fájlcsere a tartalomfogyasztás önálló paradigmájaként írható le. A közösség szempontjait szem előtt tartó szelekció az elérhető legális és feketepiaci kínálatból, a kereslet csak részben legális piaci mechanizmusok általi meghatározottsága és műfaji strukturálatlansága így együttesen egyik korábban ismert tartalomfogyasztási paradigmára sem jellemző. A kalózpiacok helyettesítő, illetve hiánypótló funkciójával összefüggő kérdéseket ezért nemcsak a tartalmak, hanem a közvetítő csatornák szintjén is szükséges vizsgálni.
A fájlcsere mint sajátos szabályokkal, modus operandival bíró tartalomdisztribúciós infrastruktúra és a köré szerveződő fogyasztói közösségek térnyerése arra figyelmeztet, hogy a filmes disztribúciót nemcsak az alkotások elsődleges piaci jellemzői (ár, kínálat) felől, hanem a tartalmak fogyasztásának kontextusa, a tartalmak összefűzéséből létrejövő programming oldaláról is kihívás éri. A torrent-alapú filmdisztribúció egy viszonylag rövid életciklusú, az aktuális legális kínálatot koncentráltan, a felhasználók ad-hoc érdeklődését pedig fragmentáltan megjelenítő jukeboxhoz hasonlítható, ahol a kereslet az éppen aktuálisan felkerült néhány tucat, esetleg párszáz film között oszlik el. A filmes fájlcsere valahol félúton van a videokölcsönző és a tematikus tévécsatorna között, ahol a kínálatot és a programot a hálózatok közösségét alkotó felhasználók folyamatosan és interaktív módon alakítják. A globális feketepiacon elérhető tartalomkínálat körül helyileg releváns kontextusok alakulnak ki, amelyek a végső soron mindenki számára egyformán elérhető digitális kínálatot a helyi közösség igényei, értékei, érdeklődése alapján szűrik. A feketepiacok működése ezáltal részben megelőlegezi, részben visszaigazolja a kulturális piacok átalakulásának azt a hipotézisét, mely szerint a disztribúciós szűkösség korában a termelők és a disztribútorok által generált és dominált kontextusok helyét fogyasztók által generált és tartalombőséggel jellemezhető kontextus veszi át. Ebben a tekintetben az online feketepiac (Magyarországon legalábbis) egyértelműen hiánypótló szerepet tölt be.