Kutatás

Az OM IKTA által támogatott K+F projekt, melynek célja tudományos közösségek spontán szerveződését támogató online infokommunikációs infrastruktúra prototípusának kifejlesztése: az infrastruktúra elemeinek kiválogatása, ezek integrálása. Olyan szolgáltatás kifejlesztése, mely egyrészt (technológiailag és interfész szinten) optimális környezetet teremt közösségek, tartalmak, felhasználók (hiteles felhasználói profilok), értékek kialakulására, fejlődésére.

2002-3-ban, az Apertus Nyitott szakképzésért és Távoktatásért Közalapítvány T013-as "a magyar közoktatás, szakképzés és felsőoktatás szereplői számára, online elérhetőségű, vagy digitális adathordozón terjeszthető tananyagok, valamint informatikai rendszereken keresztül bevezethető oktatási segédanyagok készítésére, illetve a hozzáférést biztosító hardverek fejlesztésére" című pályázaton nyertes „Didakta” pályázat keretében konzorciumi partnereinkkel, az ELTÉ-vel és a Mimóza Kft-vel 24 e-learning tananyag kifejlesztése mellett részt vettünk az e-learning tananyagfejlesztési módszertan kidolgozásában, és az e-learning keretrendszer fejlesztésében is.

A COMMUNIA projekt a public domain védelmének és hasznosításának lehetőségeit vizsgálta Európai Uniós szinten.

2007-ben vitasorozatot rendeztünk a Nemzeti Médiastratégiáról. Jó volt, de hiábavaló.

A Creative Commons a közösségi részvételre alapuló internetes tartalomtermelés alapvető szerzői jogi infrastruktúrája. Segítségével a szerzők felkészíthetik a műveiket az internetes terjedés, feldolgozás, nem kereskedelmi célú felhasználás elkerülhetetlenül bekövetkező valóságára. A Creative Commons licencek magyarországi bevezetése tehát a hagyományos mediális rendszerekre kitalált szerzői jogi szabályozás felfrissítésére tett kísérlet. E kísérletnek Magyarországon a MOKK ad otthont, de számtalan szerző, kiadó, a kultúra online és offline közvetítői, a kultúrát fogyasztók és újrafelhasználók együtt vesznek benne részt. További információért kérjük látogasson el a http://creativecommons.hu/ weboldalra.

A vállalatok közönségkapcsolati gyakorlatában nap mint nap értékes tudás keletkezik, melyet rögzíteni érdemes a vállalati tudástárakban, hogy a következő alkalommal már bármelyik közönségkapcsolati munkatárs hasznosítani tudja azt. Az ilyen, folyamatosan épített tudásbázis működtetéséhez azonban szükség van olyan ontológia-alapú tudásmenedzsment képességekre is, amelyek a tudástár gyakorlati, tényszerű információinak összerendelését, integrálását, rendszerezését teszik lehetővé. A MEO projekt közvetlen célja az effajta közönségszolgálati tevékenység intelligens, gépi támogatása a távközlés területén.

A Mindentudás Egyeteme (ME) Kht. 2 és fél éves sikeres működés után a működésből fakadó új igények, a látogatók megnövekedett száma és feldolgozandó információk körének bővülése miatt új informatikai infrastruktúrát kíván teremteni a Mindentudás Egyeteme számára, melynek keretében új publikációs és szerkesztőségi rendszert szeretne kialakítani. Az új rendszer kialakításakor elsődleges cél, hogy a jelenlegi – strukturálatlan dokumentumokat kezelő – statikus portált strukturált adatbázison alapuló rendszerre kell átültetni, hogy biztosítsuk az egyre bővülő tartalmak között az átjárhatóságot, az információk sok szempontú megjeleníthetőségét, visszakereshetőségét.

A Nemzeti Audiovizuális Archívum ötlete 1999-ben merült fel először, és hosszú - kényszerpihenőkkel is tarkított - előkészítő időszak után 2004 végén fogadta el a magyar Országgyűlés azt a törvényt, amely végre szabad utat nyitott az új intézmény megalakítása előtt. A NAVA elsődleges céljaként azt fogalmazták meg, hogy a magyarországi tévé- és rádióadók által sugárzott műsorszámok digitális kötelespéldány archívumaként gyűjtse és az utókor számára tegye elérhetővé a tévé- és rádiócsatornák magyar vonatkozású műsorszámait. A NAVA legfőbb feladata, hogy audiovizuális kultúránk e két fontos szegmensében legalább a jövőben biztosítani tudjuk dokumentumok hosszú távú fennmaradását, illetve minél szélesebb körű elérését.

A MOKK kapott megbízást arra, hogy kidolgozza a Nemzeti Digitális Adattár koncepcióját, és elkészítse a megvalósíthatósági tanulmányt. Nem klasszikus archívumot képzeltünk el, hanem önállóintézmények integrált hálózatát, mely hálózatban a szintaktikai és szemantikai egységet nemzetközi szabványok, illetve közösen elfogadott tudásszervezési rendszerek teremtik meg.

2008 folyamán méréseket végeztünk a hazai peer-to-peer fájlcserélő hálózatokon. A mérések célja az volt, hogy a legális csatornákével összevethető képet kapjunk a magyar kulturális feketepiacokról.

A P2P-FUSION projekt az audió és videó tartalmak legális internetes újrahasználása körüli jelenlegi nehézségek kiküszöbölését célozza meg. Egy nyílt, könnyen hozzáférhető, legális és gazdaságilag hatékony környzetet kíván létrehozni az olyan jellegű kulturális audiovizuális tevékenység támogatására, mely mások munkájának, illetve kulturális intézények anyagainak felhasználásával készül, egy könnyen használható támogató-rendszert és megfelelő licensz-tervezetet biztosítva ehhez.

A mobil multimédia intelligens eszközökkel népesíti be a fizikai teret. Ezzel felerősödik a térhez való tudatos viszony, hiszen a mobil eszközök segítségével a földrajzi térhez kapcsolható információkat könnyebben lehet beszerezni, központi adatbázisba építeni, majd elemezni, illetve könnyebben lehet az embereket mobil eszközökkel ellátni és a folytonosan változó viszonyukat meghatározni a földrajzi térhez, a térben elhelyezkedő objektumokhoz képest. Mindezek a lehetőségek természetesen a térhez köthető információszolgáltatás céljainak, lehetőségeinek radikális újragondolását követelik meg. A MOKK az adatbányászati módszerek alkalmazásával az információ-fogyasztás tematikus, kulturális feltérképezésére, a fogyasztási szokások, fogyasztási minták, illetve időhasználati gyakorlatok, időbeli minták megtalálását tűzte ki célul.